Ugrás a tartalomhoz

Fazekas János

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fazekas János
Született1926. február 16.
Lupény
Elhunyt2004. március 8. (78 évesen)
Budapest
Állampolgárságaromán
Foglalkozásaújságíró,
politikus,
történész
SablonWikidataSegítség

Fazekas János (Lupény, 1926. február 16.Budapest, 2004. március 8.) romániai magyar újságíró, politikus, történész. Életének utolsó éveit Budapesten töltötte, az MTA megbízásából kutatott.[1]

Életútja

[szerkesztés]

Magyarandrásfalván nőtt fel, középiskoláit Székelykeresztúron az unitárius gimnáziumban és tanítóképzőben végezte. A második világháború után politikai pályára lépett, Székelyudvarhelyen, Brassóban, Marosvásárhelyen, majd Bukarestben többféle ifjúsági, 1952-től vezető állami és pártfeladatokat töltött be egészen 1982-ig, 1982–1989-ig belső száműzetésben élt, a rendszerváltás után sem találta meg a helyét, mert kommunista meggyőződését és a nemzetiségek ügyével való törődést nem adta fel, kommunista meggyőződése miatt a magyarok, a nemzetiségiek mellett való kiállása miatt a románok vetették ki maguk közül. 1945–1982 között magas állami és párttisztségeiben sokat tett a romániai magyar kisebbség jogvédelméért. „Ténykedésének legjellemzőbb jegye mindvégig a kisebbségi jogvédelem volt” – írta róla Sütő András.[2]

Publicisztikai munkásságát 1945-ben a Tompa László szerkesztésében megjelenő Szabadság című lapban kezdte. Cikkei a pártépítéssel, a párt nemzetiségi politikájával és a szocialista gazdaság fejlesztésével összefüggő kérdéseket tárgyalták az ifjúsági és pártsajtóban. Gazdasági tárgyú tanulmányait a Probleme Economice, Lupta de Clasă, illetve a Era Socialistă, valamint A Hét és Korunk közölte; az Industria României 1944–1964 című gyűjteményes kötetben (1964) az élelmiszeriparról szóló fejezet szerzője.

Mint a Társadalmi és Politikai Tudományok Akadémiájának tagja tette közzé Az agyagfalvi székely nemzeti gyűlés című történeti tanulmányát az 1848-as gyűlés 125. évfordulója alkalmából (A Hét 1973/42–44; újraközölve MNT 1976. 232–80.). További történelmi tanulmányaiban az együttélés törvényszerűségeit tárta fel (A székelyek harca a románok oldalán az idegen uralom és az elnyomás ellen, a szabadságért és a társadalmi igazságosságért, A Hét 1977/12; A haladó magyar társadalmi erők állásfoglalása az 1877–1878-as román függetlenségi háború idején, A Hét 1977/27). Hasonló célzatú háromrészes tanulmánya is: A Habsburg-elnyomás Erdélyben. 1690–1847 (Korunk 1978/3–5). Történelemszemléletének korszerű tanulságait vonja le Polgári nézetek a nemzeti-nemzetiségi viszonyok terén, a sovinizmus és a nacionalizmus – a nemzeti és társadalmi haladás kerékkötői című összehasonlító tanulmányában (románul Era Socialistă, 1978/24; magyarul A Hét, 1979/3–4), majd egy újabb írásában (A román nép és az együttélő nemzetiségek egysége és testvérisége, A Hét 1979/19–20), amely a mai Románia e fontos kérdését elemzi.)

Tanulmányainak gyűjteményes kötete: A Román Kommunista Párt – a haza fiai testvériségének és barátságának, társadalmi és nemzeti egyenlőségének következetes harcosa (1980).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Elhunyt Fazekas János. Hargita Népe (Csíkszereda), 2004. március 9.
  2. Elhunyt Fazekas János. Krónika (Kolozsvár), 2004. március 8.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]